Egyenes kieséses szakasz: Ki fogja magasba emelni a trófeátT?

Egyenes kieséses szakasz: Ki fogja magasba emelni a trófeátT?

Két nappal a TIPPMIX EHF FINAL4 kezdete előtt az ehfFINAL4.com megkérdezte Európa vezető tudósítóit, hogy a négy csapat közül kinek milyen esélyei vannak a női EHF Bajnokok Ligája győzelemre.

Peter Bruun skandináv újságíró kezdte a latolgatást, majd továbbpasszolta a labdát Nemanja Savicnak, és így tovább. A végeredmény egy olyan gondolatmenet lett, ahol több egyezést is láthatunk.

Peter Bruun, Frederikshavn:

A Győr fog nyerni idén. Nora Mørk leigazolása jelentősen megerősítette a csapatot jobbátlövő poszton, ami – bár minden tiszteletem Linn Jorum Sullandé – tavaly a leggyengébb pontjuk volt.

Továbbá úgy gondolom, a Győrnek van a legjobb kerete a négy csapat közül. Tavaly több új játékossal egészültek ki, akiket a szezon során kellett beépíteni, idén azonban csak Mørk játékát kellett beilleszteni a rendszerbe, ami nem okozott nagy nehézséget.
A Vardar, Alexandra Lacrabere-nek köszönhetően komoly vetélytársa lehet bárkinek. Az irányító új színt hozott a macedón csapat támadásaiba, ráadásul Andrea Penezic játékát is feljavította. Ám Lacrabere valószínűleg nem fog irányító poszton játszani, mivel Andrea Lekic visszatérhet a csapatba.

A címvédő CSM többé nem élhet a meglepetés erejével, a többi csapat ugyanis tisztában van már a bukarestiek képességeivel. Ráadásul a taktikai zseni, Kim Rasmussen sem ül már a CSM kispadján.

A Buducnostot illetően egyetértek Cristina Neaguval, aki azt mondta: „A négy résztvevő csapat közül mi állunk a negyedik helyen!” A montenegrói erőmű teljesítménye elég hullámzó volt ebben a szezonban, így nehezen tudok hinni az esélyiben.

Nemanja Savic, Belgrád:

Mondtam már korábban, és most is ezt állítom: soha nem szabad alábecsülni a Buducnostot. A montenegrói bajnokokat többször is alábecsültük, és tudjuk, hogy fel tudnak nőni a feladathoz.

A tavalyi évben az esélytelennek vélt CSM megtanította nekünk, hogy nem kell alapozni a jó öreg logikára, higgyünk a hihetetlenben. De hogyan éri el egy csapat a váratlant? Honnan kapja azt a plusz ösztönzést?

Dragan Adzic megtanította a csapatot, hogyan alakítsák át az érzelmeket mindent elsöprő teljesítménnyé. Határozottan hiszem, hogy a Buducnost aranygenerációja tüzet gyújt majd Katarina Bulatovicban, Neaguban, Dragana Cvijicben és a többiekben, hogy várakozáson felül teljesítsenek.

Adrian Costeiu, Bukarest:

A CSM a címvédő, és az a rengeteg tapasztalat és rutin, amivel ez a csapat rendelkezik, az egyik legnagyobb előny egy ilyen fontos megmérettetésen.

Bár nem Kim Rasmussen ül a CSM kispadján, a „kockázat nélkül nincs győzelem” stratégia ismét csodát művelt, miután Per Johansson megfiatalította a román csapatot.

Az biztos, hogy a CSM nem fog váratlan meglepetést okozni Budapesten, mint ahogy tette azt tavaly, ám elmondható ez az összes csapatról. Mindenkinek megvan az esélye a végső győzelemre. Az ellenfelek mind tudják, hogy a bukarestiek legerősebb embere Isabelle Gullden, de a CSM védekezése ennél is jobb és Paula Ungureanu kezdi elérni teljesítményének tetőfokát, pont a megfelelő pillanatban.

Bence Martha, Budapest:

Három fontos tényezője volt a tavalyi CSM győzelemnek, amik közül idén csupán egy van Johansson kezében. Mint azt egyesek vitatják, Bella Gullden talán nem a legjobb játékos a világon, de kétség kívül ő a legintelligensebb. Egy tömegpusztító fegyver, és Johansson gondolkodás nélkül szabadjára engedi majd a bestiát. De a másik két tényező, amire alapozott a CSM 2016-ban, már nem lesz jelen.

Elsősorban Kim Rasmussen nem idegen a címvédőnek, és mint a magyar válogatott szövetségi kapitánya, és a Magyar Kézilabda Szövetség tanácsadója, most a másik oldalon áll – és isten irgalmazzon azoknak, akik ellen a dán lángelme dolgozik!

Továbbá a meglepetés ereje, valamint, hogy a CSM nyomás nélkül játszhat esélytelenként, nem segíti többé a címvédőt. Eljött végre a Vardar ideje? Nagyon remélem.

Amina Idrizi, Szkopje:

A Vardart említetted Bence, és úgy gondolom, ami összekovácsolta ezt a csapatot, az a négy edzőváltás az idényben. Vajon szükség volt erre? Nem tartom valószínűnek…

Talán e miatt a csapat két különböző arcát mutatta ebben a szezonban. Néhány mérkőzésen óriási fölényt produkáltak, majd hirtelen egy teljesen más csapatot láthattunk a pályán.

Ám a változó teljesítmény ellenére azt gondolom, a Vardarban van annyi erő, hogy egy lépéssel tovább jusson idén – feltéve, hogy a játékosok tudják kezelni az egójukat, és csapatként dolgoznak, segítve egymást a pályán.